Ő meg visszaintett a szemével…

Minden nap délután 2 óra körül sétáltam el a kutyás ház előtt. Itt a szigeten, de egész Angliában is szinte minden út mellett magas kőfalak vannak. Nem tudom mi okból. Ez a tipikus magas kőfal választotta el a kutyás házat is attól az utcácskától, ahol az én utam is vezetett az edzőterembe. A kőfal vizesen, […]

Read more
Átmegyünk a köztudatba és a következő sarkon jobbra már kint is vagyunk…

– Majd mikor ezer meg ezer kalandos úton megérkezel hozzám az Óperenciás tengeren túlról, mituán megharcoltál mindenféle fával és a vártornyomhoz érkezel, akkor én jó királylányhoz méltón várok. – Észre sem veszed és elrabollak. – Befonom a hajam, leeresztem a toronyból és fel tudsz jönni. Csak azt nem tudom hogyan jutunk le… – Ha már […]

Read more
Partiarc anya lettem

Két éve még a taposómalomban űzött anyaként tepertem és számolgattam, hogy hány nap szabadságom marad a nyárra úgy, hogy a karácsony se csak a munkámról szóljon. A nyári szabadságot még úgy is be kellett osztanom, hogy a nagytakarítást is bele kellett számolnom, mert legalább egyszer az évben legyen úgy teljesen megszeretgetve, tisztítva az otthonunk minden […]

Read more
Az élet gyógyít, ha engedjük….

Azt mondják, hogy az élet a legjobb gyógyító- és tanító mester. Hát én belevetettem magam. Nem is írtam posztokat sem több mint egy hónapja… Nem tudom, hogy menekülés-e ez részemről. Ha igen, akkor biztos meg fogom magamnak bocsátani… az égieknél meg már amúgy is jól áll a szénám ilyen témában… Nekem inkább gyógyulás az élet […]

Read more
Tehetetlenségi erő

Pár napja arra ébredtem, hogy nem tudok tovább üldögélni anyumék vendégszobájában. Tennem kell valamit ez ellen a hab ellen, ami bevon. A tehetetlenség érzése kezd rámtelepedni és lehúz. Olyan mintha nem lenne kezem, lábam, csak valami fekete lyuk. A semmi. A feje tetején áll minden. Valahogy fordítva látom a világot, ahhoz képest, ahogy eddig láttam. […]

Read more