– … Rosszat álmodtam… Most csak simán odabújni lenne jó Hozzád…KedveS. Ebern. Jó lenne kicsit kucorogni. Mint a kertben a nyári éjszakán.
– Oooh, elmondod mit álmodtál?
– Nem emlékszem, csak többször felriadtam az éjjel és olyan belső hidegséggel ébredtem, hogy most meg fázok.
– Akkor hozzám kell bújni.. megsimogatnám a fejed.
– Most lélekben betehetnél a zsebedbe… ott kucorkáznék, míg Te mindenhova mászkálsz és mindenfélét csinálsz.
– A kabátzsebből nézegetnél.
– Igen… puha belsőzsebe lenne. Ott nem lapítanál össze és befér a kezed is, hogy néha megcirógass.
– Én meg feszt a zsebemben kotorásznék és mindig ott lenne a kezem, hogy érezzelek.
– Akkor átmelegednék a meleg mancsodtól.
– Dumálnék a zsebemmel..
– Akkor bolondnak néznek..
– Persze.. de Te nem néznél..
– Amíg Te nem nézel bolondnak attól, hogy a zsebedben kucorgok..
– Ha felmelegednél, hanyat feküdnék és akkor a mellkasomra tennélek.
– Ohh..
– Úgy simogatlak.
– Ott méghamarabb átmelegednék, mint a zsebedben. Álmodnék a szívverésedben.
– Igen. Dorombolnál is.
…
– Ha így jössz-mész, akkor lecsúszok a mellkasodról.. Nem tudok kapaszkodni.. Beengedsz a szívedbe? Hozzábújnék a dobogásához. Nagyon vigyáznék rá… Csendben lennék, finoman, puhán.
– Ott vagy Drága. Édesen feszíted a mellkasom.
– Jó. Ma ott maradok kicsit.
– Néha megfordulsz, hemperegsz itt bennem. Nagyon finom.
– Picit pihenek.
– Nem szeretném, hogy akár kis időre is kiosonj. Maradj itt a jó melegben. Azt szeretném…
– Majd szólok, ha mehetnékem támad, de nem megyek messzire.
– Nem foglak bezárni, mindig nyitva az ajtó.
– Jó.
– És mindig vár vissza.
– Jó.
– Jó, hogy itt vagy.
– Már nem is hiányzol, hisz ott vagyok…
Hozzászólások