Elsőszülött és egyben utolsó magzatom egyáltalán nem nevezhető még a legnagyobb jóindulattal sem szószátyárnak az érzelmek területén. Amolyan Marc Darcy a Bridget Jones-ból. Tud kedvesen és intelligensen nagyokat hallgatni. Persze megtanultunk asszertív kommunikálni meg minden, de az istennek sem kommunikálunk asszertívan. Csak áll és hallgat, ha érzelmekről van szó.

Amikor kicsi volt, akkor elvált, szingli anyukaként sokszor nehéz volt az anyák napjával szembenézni, hiszen az iskolai műsoron túl – ahol meg az istennek sem szeretett verseket mondani, csak nézett, hogy miért bőgök… – otthon nem jutott eszébe, hogy namármost vasárnap van és az az anyák napja. Jó orrbavágás volt, hogy nincs apu – és senki más!? – aki ezt leszervezné….

Nálunk mondjuk szinte mindig anyák napja volt, mert a dédikén kívül sokáig nem volt a közelünkben rokonság. Reggelente volt, hogy gyertyafényes reggelit szervezett nekem – mondom én, hogy van benne Marc Darcy lovagiasságából…. – Máig megvannak a szívecske formájú kavicsai, amivel minden nap várt az oviban. Ugyanolyan mosolygós gombot varrtunk a kesztyűmre, mint az ő sáljára, hogy télen, ha hideg van, az a gomb is melengesse a szívünket.

Aztán, amikor iskolás lett és várta az egyetemen egy íróasztalnál rajzolva, hogy vége legyen a munkaidőmnek, akkor meg mindig elrejtett nekem valami szeretlek anyukám rajzot, hogy másnap reggel megtaláljam, amikor megyek álmosan az első kávém húzására az irodába.

…. de az anyák napja sokszor keserédes volt nekem. Amikor nagyobb lett és ismerte a családi tradíciót, akkor hajnalban ő is szedett orgonát és az ajtómban várt vele. Na akkor megint csak nagyokat hallgatott, hogy miért bőgök krokodil könnyekkel. Tiszta bénázósak vagyunk, de a miénk minden egyes félresikerült anyáknapja is. A szívemben tudom, hogy ettől egyedi, ettől vagyunk mi mi.

Azóta hazaköltöztek anyumék Németországból és az anyák napján követjük a családi tradíciót. Hajnalban virággal megyünk ő meg én anyuhoz, mert végre itthon van. Aztán anyuékkal megyünk apum anyukájához, mert ő van még nekünk a dédik közül. Van szép anyus és nagyis versünk is. És szépen felöltözünk hozzá. Aztán csak áll és néz nagyokat hallgatva, hogy három nő bőg miközben ő verset mond….

Kedvesek! Boldog keserédes, édes, vidám, kacagós és tavasz-nyáros anyáknapját mindenkinek!!!!!

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük