Minden pénteken online (zoom) megbeszélésünk  van a női vállalkozós csapatunkkal. Feminakadémiát szervezünk és online tananyagokat gyártunk. Nagyon sok izgalmas dolgot építünk és nagyon élvezzük…  Közben – női körként – egymást is támogatjuk persze.

Mert valahogy máshogy teremtünk és dolgozunk mi nők… és máshogy dolgozzuk fel a nehéz időszakainkat is…

Ma tíz órakor is volt egy megbeszélésünk. Mindig a heti győzelmi listánkkal szoktuk kezdeni. Persze tudják, hogy miben vagyok. Feladat volt mégis összeszedni, hogy mi a győzelmi listám a hétre, hát összeszedtem:

  • minden nap elmentem sétálni, építő online videókat hallgatva,
  • az angol tanítványoknál sikerült megtalálni a módját annak, hogyan tudom úgy lezárni a folyamatokat, hogy nem hagyom őket cserben,
  • haladtam a saját online tananyagommal,
  • a style magazinnak írtam a héten is a cikkeket,
  • elkezdtem ezt a blogot naplózásként, hogy öngyógyítsam magam általa,
  • sikerült Szabival a zéro kommunikáció (még egyelőre ebben időre van szükségem, hogy gyógyuljak. Ha arra gondolok, hogy beszéljünk, akkor lefagyok, a levegő beragad és szédülni kezdek és sírni…),
  • sikerült bőgni, ha jött. Haragudni, ha jött. Félni, ha jött. Örülni, ha jött… és legfőképpen megengedni és megtartani, hogy ezek felváltva, egyszerre léteznek itt bennem és kavarognak most.

A csapatomban lévő nők mindketten tiszta szellemiségű, önmegvalósítás magasfokán élő nők. Több szakítással a hátuk mögött. Arról beszélgettünk hogy milyen nehéz megengedésben maradni és hagyni, hogy a folyamatok megtörténjenek és átmenjenek rajtunk.

Mint a víz, ami kikerül minden akadályt és megállás nélkül folyik tovább. Néha lassabban, néha sebesen, néha hidegen, néha melegen, de folyik a célja felé.

Tegnap pont azon gondolkoztam, hogy mennyire nehéz az, hogy nem áll meg az élet. Valahogy teljesen más lett a realitásom. Lelassul és kiélesedik minden. Kimerevednek emlékek, amit nem tudok egyelőre elengedni és továbblépni. Az élet ennek ellenére mégis folyik.

Néha olyan jó lenne belőle kiszállni. Fáj, hogy nem lehet. Mára az a feladat jött, hogy megengedésben maradok ezzel…

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük